2016. május 7., szombat

A Hónap Könyve(i) áprilisban

Másodjára olvastam ezt a történetet, ami bár kegyetlen és megrázó, mégis tele volt szeretettel, érzelmekkel. Ha nem lett volna szörnyű, még azt is mondanám, hogy csodálatos történet volt. Jack gyermeki lelke a borzalmak ellenére is csodaszép volt, mind a Szobában, mind Kint. A humor jelenléte a szörnyűségek közepette segített elviselni számomra a valóságot. Jack és édesanyja egymás iránt érzett szeretete, amit átsegítette őket jóban, rosszban nagyon megindító és felemelő volt. /Bea/

Ez a könyv azért került bele válogatásunkba, mert elolvasása után saját magamban tudtam volna írni Különvéleményt. Egyrészről nagyon tetszett, olvastatta magát, érdekes volt szemlélni az özvegy lelkének rezdüléseit, gondolatait, ennyire intim módon belelátni az életébe, másrészről pedig azóta sem tudom eldönteni, hogy elégedett vagyok-e a történet végével vagy sem. Mindenképpen érdemes olvasni! /Bea/

Nagyon szeretetreméltó történetek, amelyek a nagymamáinkat idézik fel, juttatják eszünkbe. Kedves, vicces és szomorú történet egyaránt található a könyvben, nevethetünk és sírhatunk egymás után. Bennem nagyon sok érzelmet mozgattak meg ezek a történetek és nagyon sok emléket idéztek fel. /Bea/

Nem tudom lesz-e olyan Anne könyv, amely nem kerül majd be a Hónap Könyvei közé. Szép lassan olvasom őket, sok időt hagyva egy-egy kötet után és így mindig felüdülés elolvasni egy kedves Anne történetet, Anne mindig fel tud vidítani bájos rajongásával az élet és környezete iránt, imádom a csodálatos leírásait a természetről és a hatalmas szívét. /Bea/

Finom, bájos történet volt, romantikával, egy ígéretes történet kezdetével. A borító gyönyörű, nagyon kíváncsian várom a második részt. /Bea/

Első találkozásom az íróval, sikerült az összes létező érzést megmozdítania bennem. Nevettem, együttéreztem, drukkoltam, haragudtam, szomorkodtam, sírtam. Nagyon szép történet volt. /Bea/

Nagyon vicces, kedves történet, édes gyerekekkel és egy megzakkant, önmagát megvalósítani igyekvő tanító bácsival. Gyerekkönyv, de én felnőttként is nagyon élveztem. /Bea/

Bár így visszagondolva a történetre, egy kicsit lehet romantikusabb képet festett az Angliából Kanadába érkező árva gyerekek sorsáról, nekem akkor is tetszett ez a könyv, s az egész Cope családot a szívembe zártam. /Zsófi/

Rájöttem, hogy mostanában olyan kevés thrillert olvasok, pedig amúgy szeretem őket, na mindegy, majd ebben a hónapban pótolom e hiányosságomat.
A tűz tanúja, nagyon jó thriller volt, alig tudtam letenni, ezért igyekszem minél előbb elolvasni majd a Joona Linna sorozat előző két kötetét is. /Zsófi/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése