2017. november 15., szerda

Johannes Hinrich von Borstel: Szívügyek

Minden, amit a legfontosabb szervünkről tudni érdemes

Egyrészt nagyon jó ilyen típusú, "ismerd meg szerveidet" könyvet olvasni, mert sokunktól ha megkérdeznék, hogy mondjuk el, mit is csinál tulajdonképpen a szív a testünkben, mi a feladata, a nagy általánosságokon kívül nem biztos, hogy sokat tudnánk mondani.Azt tudjuk, hogy a testünkön átáramló vér mozgását biztosítja, tudjuk, hogy nagyjából mekkora, hogy nagyjából mennyit ver egy nap (átlagosan 100.000 alkalommal), de ezeken az alapdolgokon kívül nagyon sok mindent megtudunk még róla.

Nagyon elképesztő dolog például, hogy minden összehúzódásnál átlagosan 85 milliliter vért mozgat meg, vagyis egy nap alatt kb. 8500 litert. Tartályautóra lenne szükségünk, ha ilyen mennyiségű folyadékot szeretnénk elszállítani, megdöbbentő tény, hogy egy szerv bennünk, ekkora teljesítményre képes.


Másrészről pedig számomra egy kész horror volt ennek a könyvnek az olvasása. Semmi véres dologra ne számítsatok, csak iszonyúan ijesztő, hogy mennyire függ az életünk a szívünktől, elég egy apró gubanc az agyunkba tartó véráramban és máris ott az agyvérzés, vagy egy másik véráram akad el és a szívinfarktus taglózza le az embert.  Az érrendszer, a szívüregek, pitvarok és kamrák mind közeli ismerőseink lesznek és megtudhatjuk mi történik a szívünkkel, ha dohányzunk, ha iszunk, vagy éppen mértéktelenül étkezünk. 

Egy nagyon érdekes utazás a könyv a szívünk körül, a szerző mentőorvosi kalandjaival egybefűzve. Ijesztő, félelmetes és ösztönző. Nagyon sok mindent megfogadtam a könyv olvasása közben, és eltökélt szándékom betartani a szívem és egészségem érdekében. 

Ha néhol kicsit már érthetetlen vagy sok is volt kicsit az orvosi taglalás, de ez tényleg csak pár helyen fordult elő, a szerző humora máshol ellensúlyozta azt. 
Megtudjuk, milyen a születés előtti szív, azaz a magzati szív, hogyan alakul ki belőle az újszülött szív. Akkora, mint egy dió, és percenként 120-at ver, de ha a baba sír, akkor 180-200-at is verhet. Megismerjük egy erős, egészséges szív jellemzőit, és mikroszkóp alatt, ábrákkal szemléltetve is tanulmányozhatjuk.

A véredényeinket is tanulmányozhatjuk, gondoltátok volna-e, hogy a testünkben lévő artériák, vénák és hajszálerek összességének hossza hozzávetőlegesen tízszerese a német autópályáknak, mintegy 150.000 km?

Mit kell tennünk, ha egy szívinkfartust kapott ember közelében vagyunk, hogyan tudunk segíteni rajta, ne adj isten magunkon, hogyan ismerhetjük fel az infarktus jeleit és mit tegyünk haladéktalanul ilyen esetben. 

A dohányzás és az alkohol olyan a szívnek, mintha  orosz ruletteznénk, vegyük komolyan, hogy ezek a rossz szokások tényleg ártanak a szervezetünknek. Ha kényeztetni akarjuk a szívünket, akkor együnk sok-sok zöldséget. Frisset, vagy fagyasztottat, mert hamburgi tudósok bebizonyították, hogy a mélyhűtött zöldségek jobban megőrzik a vitaminokat, és más értékes anyagokat hosszú hónapokon át, mint a frissek a hűtőszekrényben tárolva. De a friss sárgarépa  rágcsálása is nagyon jót tesz a szívünknek, mert jó hatással van a vér koleszterinszintjére, akárcsak a dió, a zab, az árpa.
A gyömbérnek és a fokhagymának vértisztító hatása van, javítja a vérellátást, a vöröshagyma pedig egy igazi jolly joker. Ugyanis azon kívül, hogy higítja a vért, ezáltal csökkenti a trombózis veszélyét, javítja a koleszterin-anyagcserét és a vércukorszintet is pozitívan befolyásolja.


Összegezve, a horror mellett megmutatja a szerző, hogy mit tehetünk magunkért, a szívünkért, hogy ez a nagyon fontos szervünk, de a legfontosabbnak is nevezhetjük, még sokáig, békésen, nyugodtan végezhesse a dolgát. A szív azonban csapatjátékos, a többi szervünknek és a lelkünknek is összhangban kell működni ezzel a legfőbb harcossal.

9/10

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése