2018. február 6., kedd

André Aciman: Szólíts a neveden

Mondhatnám, hogy a kíváncsiság vezérelt, amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy elolvasom ezt a könyvet. Szeretem a romantikus könyveket, a szépen megírt szerelmeket, ám még sosem olvastam meleg szerelemről szóló történetet. 

Olvastam már meleg szereplőkről, ma már ez nem tabu szerencsére, de egyik olvasmányomban sem volt a melegség, az egyneműek közötti szerelem a főszereplő, hanem csak mint mellékkarakter tűnt fel egy-egy homoszexuális - általában férfi - szereplő. 

Úgyhogy igen, bevallom, a kíváncsiság hajtott, amikor a kezembe vettem a könyvet, mert tudni szerettem volna, hogy mennyire más egy ilyen szerelem kibontakozása, megélése és hogy működik az azonos neműek között maga a nagybetűs szerelem.

A könyvbéli love story szereplői Elio és Oliver. Elio egy intelligens, sokrétű tájékozottsággal rendelkező kamasz fiú, aki szüleivel a nyarakat az olasz Riviérán tölti. Szülei minden nyáron befogadnak házukba egy tehetséges kutatót, hogy a családi nyaralóban végezhessék el a kiadás előtti munkájukon az utolsó feladatokat, megnyugtató környezetben fejezhessék be a kutatásukat, könyvüket. Cserébe Elio apjának kellett besegíteniük a levelezésbe és egyéb adminisztratív munkálatokba. 

Néha egész egyszerűen csak társalogniuk kellett, sziporkázniuk más vendégek előtt, amit Elio édesapja különösen élvezett. Nagy társadalmi életet éltek, házuk minden vendég előtt nyitva állt, így teljesen megszokott és természetes dolog volt, amikor megérkezett Oliver, a 24 éves egyetemista.

Elio azonban nyugtalanná vált, valamiféle vágy és érzelem kezdte emészteni, mely érzelmeknek és vágyaknak Oliver volt a célpontja. Egyre többet fantáziált Oliverről, nem tudván, hogy érzelmei, vágyai viszonzásra találnak-e. 

Egy szép nyári történetet olvashattunk, számomra ez egy szokatlan terep volt, de kijelenthetem, hogy sikerült a szerzőnek és a fordítónak elérnie, hogy az érzelmek, az érzések kerüljenek középpontba. 

Tartalmas, szép, szerelmes regény egy fiatal fiú gondolataival, érzelmeivel, aki éppen csak felfedezi az életet, az embereket, saját magát. Elsöprő erejű érzelmek, időként feltámadó kétségbeesés, az azt követő reménykedés és nyughatatlan vágy - ezekkel jellemezhetném ennek a két embernek a kapcsolatát.

A könyv témája több részre tagolódott. Az első rész helyszíne gyönyörű hátteréül szolgált Elio és Oliver szerelmének. Az olasz Riviéra csodálatos tengerparti tájai, a városka főtere, a könyvesbolt és Elio családjának otthona, igazán csalogató, szépséges helyek voltak.

A következő rész Rómában játszódik, ahová Elio és Oliver kettesben utaztak el, egy másfajta kalandot, egy másfajta életet éltek abban az együtt töltött pár napban. a könyv utolsó része pedig több helyen és  időben jóval később, keserédes hangulatban.


Néha nagyon boldog, nyugodt történetnek éreztem, máskor meg zaklatottnak, darabosnak, éppen olyannak, mint egy 17 éves, önmagát kereső, szerelmes fiú lelkét gondolom. Ajánlom elolvasásra azoknak, akik érettnek és nyitottnak érzik magukat a témára, egy más szerelemnek a megismerésére, ami tulajdonképpen egy cseppet sem más. 

9/10

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése